ingyen webstatisztika
Uni-Brillant - Környezetvédelmi termékdíj bevallás országosan, garanciával - Termékdíj hírek

Új!2010.12.21Új Hivatalosan is megjelent a 2011.Január 1-től alkalmazandó környezetvédelmi termékdíj törvény!Mégsem lettek drasztikus változások!?

A teljes törvény megtekinthető a következő linken keresztül Termékdíj 2011

Forrás: http://www.termekdijinfo.hu

 

2010.03.19 Megjelent a Cskr. módosítása

A Magyar Közlöny 2010. március 19-i, 40. számában megjelent a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002.(V.5.) Kormányrendelet módosításáról szóló 71/2010.(III.19.) Kormányrendelet. A módosítás következtében a legalább 500 m2 alapterületű; üzlethelyiséggel rendelkező kereskedelmi csomagolást értékesítő forgalmazó a felhasználó által felajánlott használt vagy hulladékká vált kereskedelmi csomagolást 2010. június 1-től köteles átvenni.

/Forrás:http://www.termekdijinfo.hu/


2009.09.22 Termékdíj ügyintéző OKJ-s szakképesítés

Megjelent a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008.(VIII.8.) PM rendelet módosítása [15/2009.(IX.22.) PM rendelet], amely hatályba léptette szeptember 30-tól a Termékdíj ügyintéző (52 344 05 0010 52 03) szakképesítést. Ugyan a Kt. módosításának tervezete nem lépteti hatályba 2011. január 1-től a képviselőkre nézve kötelező érvénnyel a szakképesítés megszerzését, de bizonyára a munkáltatók meg fogják követelni e munkakörben foglalkoztatott dolgozóiktól a szakképesítés megszerzését. Jogforrások rovatunk alatt a jogszabály egységes szerkezetben a módosítással megtalálható. 

/Forrás:http://www.termekdijinfo.hu/

Csomagolás termékdíjának számlán történő feltüntetése, továbbá a számlán történő átválallás feltüntetése

Mivel a csomagolás témájának és tárgykörének különböző irányú megközelítésével már több szakcikk foglalkozott, ezért most csak a gyakorlatban előforduló egyes eseteket kívánom ismertetni a termékdíj számlán való feltüntetésén keresztül.

Ezen cikkem célja, hogy egy élelmiszerkereskedést végző személy (továbbiakban: üzlet) mindennapi tevékenységén keresztül mutassam be a kötelezett által feltüntetendő szövegeket.

Az "üzlet" - 2010. január hónapban kezdte meg a tevékenységét és a nyilvántartásba vételi (VPID, GLN), valamint a bejelentési kötelezettségének (BJ1) határidőben eleget tett - a napi tevékenysége során a fogyasztóknak értékesített különféle élelmiszerek és háztartási cikkek csomagolásához mű;anyag zacskót, papír tasakot, mű;anyag fóliát, papír kartondobozt és mű;anyag (bevásárló-reklám) táskát használ fel, mely csomagolási összetevőket kizárólag belföldön szerzi be.

1.   Csomagolás:

A csomagolásnak minősül a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (továbbiakban:

Kt.) 20. § 5. pontja alapján

a) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,

b) az a) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,d) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;
2.   Termékdíj számlán való feltüntetése:

A termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályokat - a Kt. 23.§-a alapján - a Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (továbbiakban: KtMr.) 14. § (1) bekezdése határozza meg, mely alól kivétel a (2) bekezdés, vagyis a kiskereskedelmi értékesítés esetén nem kell feltüntetni - a kötelezettnek - a számlában vagy a számla mellékletében az (1) bekezdés szerinti szöveget.

Nézzünk meg néhány példát a csomagolás számlán történő megjelenítésével kapcsolatban:

a)   példa - az "üzlet" papír kartondobozt és mű;anyag fóliát szerez be a "Csom-gyártó" cégtől:

A beszerzett csomagolási összetevők: 1000 darab papír kartondoboz és 200 kg mű;anyag fólia, melyeket a "Csom-gyártó" cég mű;anyag fóliával és mű;anyag pánttal (együtt a két tétel 6 kg) csomagol be.

A "Csom-gyártó" cég nem jogosult termékdíj-kedvezményre és egyéni mentességgel nem rendelkezik, továbbá nem csatlakozott hasznosítást koordináló szervezethez, ezért a csomagolási összetevők csomagolásául szolgáló mű;anyag fólia és mű;anyag pánt után a következő adatok szerint keletkezik a termékdíj-fizetési kötelezettsége:

  • csomagolás (mű;anyag): 6 kg mű;anyag (fólia és pánt) x 36 Ft/kg termékdíj tétel = 216,- Ft.
Az értékesítést tartalmazó számlán az alábbi szöveget kell feltüntetni a "Csom-gyártó" cégnek:

"a mű;anyag csomagolás (36,-Ft/kg) környezetvédelmi termékdíj összege a bruttó árból 216 Ft".

Milyen kötelezettségei vannak az "üzlet"-nek a nála vásárolt termékhez adott papír kartondoboz és mű;anyag fólia mennyiségét illetően:

  1. az adott hónapban kibocsátott mennyiségről nyilvántartást kell vezetnie;
  2. a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig teljesítenie kell a bevallási és termékdíj megfizetési kötelezettségeit;
  3. viszont nem kell alkalmaznia az általa kibocsátott számlán a termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályokat,mivel kiskereskedelmi értékesítést végez.

b)  példa - az "üzlet" papír kartondobozt és mű;anyag fóliát szerez be a "Csom-gyártó" cégtől és ezen cég a csomagolás anyagáram esetében teljes mentességgel rendelkezik:

A beszerzett csomagolási összetevők: 1000 darab papír kartondoboz és 200 kg mű;anyag fólia, melyeket a "Csom-gyártó" cég mű;anyag fóliával és mű;anyag pánttal csomagol be.

A "Csom-gyártó" cég hasznosítást koordináló szervezettel átvállalási szerződést kötött, és a hasznosítást koordináló szervezet teljes mentességet biztosított számára, ezért a csomagolási összetevők csomagolásául szolgáló mű;anyag fólia és mű;anyag pánt után (együtt a két tétel 6 kg) a következő adatok szerint keletkezik a termékdíj-fizetési kötelezettsége:

  • csomagolás (mű;anyag): 6 kg mű;anyag (fólia és pánt) x 36 Ft/kg termékdíj tétel = 216,- Ft.
Az értékesítést tartalmazó számlán az alábbi szöveget kell feltüntetni a "Csom-gyártó" cégnek:

"a mű;anyag csomagolás (36,-Ft/kg) környezetvédelmi termékdíj alól 100 %-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból 0 Ft"

Milyen kötelezettségei vannak az "üzlet"-nek, aki a teljes termékdíj megfizetésére kötelezett a nála vásárolt termékhez adott papír kartondoboz és mű;anyag fólia mennyiségét illetően:

  1. az adott hónapban kibocsátott mennyiségről nyilvántartást kell vezetnie;
  2. a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig teljesítenie kell a bevallási és termékdíj megfizetési kötelezettségeit;
  3. viszont nem kell alkalmaznia az általa kibocsátott számlán a termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályokat,mivel kiskereskedelmi értékesítést végez.

 c)   példa - az "üzlet" papír kartondobozt és mű;anyag fóliát szerez be a "Csom-gyártó" cégtől és ezen cég a csomagolás anyagáram esetében teljes mentességgel rendelkezik, továbbá számlán átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget az "üzlet"-től.

A beszerzett csomagolási összetevők: 1000 darab (100 kg) papír kartondoboz és 200 kg mű;anyag fólia, 300 kg mű;anyag zacskó, 500 kg papír tasakot, melyeket a "Csom-gyártó" cég mű;anyag fóliával és mű;anyag pánttal csomagol be.

A "Csom-gyártó" cég hasznosítást koordináló szervezettel (KSZ) átvállalási szerződést kötött, és a hasznosítást koordináló szervezet teljes mentességet biztosított számára, ezért a csomagolási összetevők csomagolásául szolgáló mű;anyag fólia és mű;anyag pánt (együtt a két tétel 12 kg), valamint az átvállalt csomagolási összetevők után a következő adatok szerint keletkezik a termékdíj-fizetési kötelezettsége:

  • csomagolás (mű;anyag): 12 kg mű;anyag (fólia és pánt) x 36 Ft/kg termékdíj tétel = 432,- Ft.
Az értékesítést tartalmazó számlán az alábbi szöveget kell feltüntetni a "Csom-gyártó" cégnek:

1.     A csomagolási összetevők csomagolásául szolgáló fóliára és pántra (együtt a két tétel 12 kg) vonatkozóan:

"a mű;anyag csomagolás (36,-Ft/kg) környezetvédelmi termékdíj alól 100 %-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból 0 Ft"

2.     Az átvállalt csomagolási összetevőkre vonatkozóan:

- csomagolási összetevők:

  • papír kartondoboz:             100 kg x 16 Ft/kg termékdíj tétel =   1 600,- Ft
  • papír tasakot:                    500 kg x 16 Ft/kg termékdíj tétel =   8 000,- Ft
  • mű;anyag fólia:                   200 kg x 36 Ft/kg termékdíj tétel =   7 200,- Ft
  • mű;anyag zacskó:               300 kg x 36 Ft/kg termékdíj tétel = 10 800,- Ft (300 kg x 36 x 0,2 = 2 160,-Ft)
Tekintettel arra, hogy a mű;anyag zacskó esetében, melyet beltéri zacskóként használ fel az üzlet, a hasznosítást koordináló szervezethez történő csatlakozással csak 80%-os mentesség szerezhető, ezért a fennmaradó 20%-ot meg kell fizetnie a kötelezettnek - jelen esetben az átvállalónak - és a számlán ezt fel is kell számítania.

Megjegyzés! A teljes mentesség feltétele (80% feletti rész), hogy a forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti mű;anyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) - kivéve a mű;anyag (bevásárló-reklám) táska - csomagolás esetében 2010. évben az üzlet ezzel megegyező használati célú, környezetbarát védjeggyel rendelkező beltéri zacskót 30%-os mennyiségben hoz forgalomba.

"a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) "KSZ" hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból 2160 Ft megfizetésre került"

Milyen kötelezettségei vannak az Csom-gyártó" cégnek az általa értékesített termékdíj-köteles termékek vonatkozásában:

  1. az adott hónapban átvállalt és kibocsátott  mennyiségről nyilvántartást kell vezetnie;
  2. a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig teljesítenie kell a bevallási és termékdíj megfizetési kötelezettségeit (mű;anyag zacskó termékdíjának 20%-a, vagyis "7,2 Ft/kg");
  3. alkalmaznia kell az általa kibocsátott számlán a termékdíj számlán való megjelenítésére és az átvállalás feltüntetésére vonatkozó szabályokat.

Milyen kötelezettségei vannak az "üzlet"-nek:

  1. mivel a csomagolási összetevő gyártó számlán átvállalta a termékdíj-fizetési kötelezettséget, ezért nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége, vagyis nem kell bevallást és megfizetést teljesítenie, illetve nem kell vezetnie a nyilvántartást sem.
d)  példa - az "üzlet" mű;anyag (bevásárló-reklám) táskát szerez be a "Csom-gyártó" cégtől, és ezen termékeket a vásárlóinak ellenszolgáltatás nélkül (a pénztárnál) biztosítja.

A beszerzett csomagolási összetevők: 100 kg mű;anyag (bevásárló-reklám) táska, melyet a

"Csom-gyártó" 2 kg mű;anyag fóliával csomagol be. A "Csom-gyártó" cég hasznosítást koordináló szervezettel (KSZ) átvállalási szerződést kötött, és a hasznosítást koordináló szervezet teljes mentességet biztosított számára.

  • csomagolás (mű;anyag): 2 kg mű;anyag (fólia) x 36 Ft/kg termékdíj tétel = 72,- Ft.
Az értékesítést tartalmazó számlán az alábbi szöveget kell feltüntetni a "Csom-gyártó" cégnek:

A csomagolási összetevők csomagolásául szolgáló fóliára (2 kg)  vonatkozóan:

"a mű;anyag csomagolás (36,-Ft/kg) környezetvédelmi termékdíj alól 100 %-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból 0 Ft"

Milyen kötelezettségei vannak az "üzlet"-nek, aki a teljes termékdíj megfizetésére kötelezett a nála vásárolt termékhez adott mű;anyag (bevásárló-reklám) táska mennyiségét illetően:

  1. az adott hónapban kibocsátott mennyiségről nyilvántartást kell vezetnie;
  2. a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig teljesítenie kell a bevallási és termékdíj megfizetési kötelezettségeit (100 x 1900,-Ft/kg = 190 000,-Ft);
  3. viszont nem kell alkalmaznia a termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályokat, mivel kiskereskedelmi értékesítést végez.

e)   példa - az "üzlet" mű;anyag (bevásárló-reklám) táskát szerez be a "Csom-gyártó" cégtől, és a cég számlán átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget az "üzlet"-től.

"Csom-gyártó" cég a csomagolás anyagáram esetében teljes mentességgel rendelkezik, illetve a kereskedelmi csomagolás kötelezettsége tekintetében hasznosítási szerződést kötött hasznosítást koordináló szervezettel, aki a hasznosítási szerződésben vállalja a kötelezett által forgalomba hozott csomagolás - beleértve a kereskedelmi csomagolás mennyiségét is - utáni felső hasznosítási aránynak megfelelő hasznosítási kötelezettséget.

A beszerzett csomagolási összetevők: 100 kg mű;anyag (bevásárló-reklám) táska, melyet a "Csom-gyártó" 2 kg mű;anyag fóliával csomagol be.

  • csomagolás (mű;anyag): 2 kg mű;anyag (fólia) x 36 Ft/kg termékdíj tétel = 72,- Ft
Az értékesítést tartalmazó számlán az alábbi szöveget kell feltüntetni (2 kg):

A csomagolási összetevők csomagolásául szolgáló fóliára vonatkozóan:

"a mű;anyag csomagolás (36,-Ft/kg) környezetvédelmi termékdíj alól 100 %-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból 0 Ft"

A mű;anyag (bevásárló-reklám) táskára vonatkozóan:

  • mű;anyag (bevásárló-reklám) táska: 100 kg x 1 900,-Ft/kg termékdíj tétel = 19 000,-Ft
"a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) "KSZ" hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból 190 000 Ft megfizetésre került"

Milyen kötelezettségei vannak az "üzlet"-nek a nála vásárolt termékhez adott mű;anyag (bevásárló-reklám) táskára esetében:

  1. mivel a csomagolási összetevő gyártó számlán átvállalta a termékdíj-fizetési kötelezettséget, ezért nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége, vagyis nem kell bevallást és megfizetést teljesítenie, illetve nem kell vezetnie a nyilvántartást sem.
f)    példa - az "üzlet" beltéri mű;anyag zacskót szerez be a "Csom-gyártó" cégtől.

A beszerzett csomagolási összetevők: 300 kg mű;anyag zacskó, melyet a "Csom-gyártó" cég mű;anyag fóliával és mű;anyag pánttal (együtt a két tétel 12 kg) csomagol be.

A "Csom-gyártó" cég hasznosítást koordináló szervezettel (KSZ) átvállalási szerződést kötött, és a hasznosítást koordináló szervezet teljes mentességet biztosított számára, ezért a csomagolási összetevők csomagolásául szolgáló mű;anyag fólia és mű;anyag pánt után a következő adatok szerint keletkezik a termékdíj-fizetési kötelezettsége:

  • csomagolás (mű;anyag): 12 kg mű;anyag (fólia és pánt) x 36 Ft/kg termékdíj tétel = 432,- Ft.
Az értékesítést tartalmazó számlán az alábbi szöveget kell feltüntetni a "Csom-gyártó" cégnek:

A csomagolási összetevők csomagolásául szolgáló fóliára és pántra (12 kg) vonatkozóan:

"a mű;anyag csomagolás (36,-Ft/kg) környezetvédelmi termékdíj alól 100 %-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból 0 Ft"

Az "üzlet" a mű;anyag zacskó esetében a hasznosítást koordináló szervezethez történő csatlakozással (csak) 80%-os mentességgel rendelkezik. A 80% feletti rész mentességének a feltétele, hogy a forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti mű;anyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) - kivéve a mű;anyag (bevásárló-reklám) táska - csomagolás esetében környezetbarát védjeggyel rendelkező csomagolást, a csomagolás helyén 30%-os arányban hozzon forgalomba. A 80% feletti részre vonatkozó mentességet kérelemre az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség adja ki. (2010. évre vonatkozó kérelmet 2010. március 31-ig lehetett benyújtani!) A kérelem során többek között az alábbiakat kell igazolni: hasznosítást koordináló szervezethez történő csatlakozás (átvállalási szerződés), a csomagolás helyén vállalt 30%-os arány mértékéről szóló nyilatkozat, az "üzlet" és a környezetbarát védjeggyel rendelkező csomagolóeszközt gyártó "Csom-gyártó" cég között létrejött megállapodást, illetve környezetbarát védjegyhasználat jogosultságának igazolása.

Milyen kötelezettségei vannak az "üzlet"-nek a nála vásárolt termékhez adott mű;anyag zacskó 20%-ára vonatkozóan:

  1. az adott hónapban kibocsátott mennyiségről nyilvántartást kell vezetnie;
  2. a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig teljesítenie kell a bevallási kötelezettségét (teljes mentességgel);
  3. viszont nem kell alkalmaznia az általa kibocsátott számlán  a termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályokat,mivel kiskereskedelmi értékesítést végez.

/Forrás:http://www.termekdijinfo.hu/

Termékdíj-köteles terméknek minősül-e a LED lámpa?

A Kt. 2. § (2) bekezdés határozza meg a tárgyi hatályt, vagyis, hogy mely termékek termékdíj-kötelesek, ezen belül az f)pont nevesíti az elektromos és elektronikai berendezéseket, mint gyű;jtőfogalmat, egyéb szabályokat a Kt. 19/E. §, a 20. § 6. pontja és a 9. számú mellékletek tartalmaznak.

A Kt. 21. §-a alapján a környezetvédelemért felelős miniszter felhatalmazást kapott, hogy a termékdíj-köteles termékek körét lehatárolja, besorolja és vámtarifaszámait közzétegye. Ezen felhatalmazás alapján a Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (továbbiakban: KtMr.) 1. §-a és a 4. számú melléklet (csomagolás esetében 7. számú melléklete) tartalmazza a termékdíj-köteles termékeket.

A termékdíj-fizetési kötelezettség megállapításánál figyelemmel kell lenni a KtMr. 1. § (1) bekezdésére, mely a következők szerint rendelkezik:

"A Kt. 2. §-ának (4) bekezdése szerinti kötelezett (a továbbiakban: kötelezett) a 4. számú mellékletben meghatározott, 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúra szerinti vámtarifaszámok alá osztályozott termékek, illetve csomagolás esetén, a 7. számú mellékletben meghatározott KT-kóddal ellátott anyagok után - belföldi előállítású újrafutózott vagy használt gumi légabroncs, tömör vagy kis nyomású gumiabroncs kivételével - termékdíj fizetésére köteles."

2010. évtől a KtMr. 4. számú mellékletben lévő termékek meghatározásánál a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámokat kell figyelembe venni, vagyis a Bizottság 948/2009/EK Rendeletét a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet (továbbiakban: KN) I. mellékletének módosítását.

Amennyiben a LED lámpa vámtarifaszáma, nem található meg a KtMr. 4. számú mellékletében, úgy a kérdéses termék nem minősül termékdíj-köteles terméknek.

/Forrás: http://www.termekdijinfo.hu/


Bővebb, naprakész információk a termékdíjjal kapcsolatban:
http://termekdij.lap.hu
 


A kaposvári Vám- és Pénzügyőri Hivatal tapasztalatai az ellenőrzések során.

A kaposvári Vám- és Pénzügyőri Hivatalnál 2008. augusztusa óta zajlanak folyamatosan termékdíjjal kapcsolatos hatósági ellenőrzések. Ez idő alatt közel 100 db Somogy megyei gazdálkodónál került hatósági ellenőrzés megtartásra. Az ellenőrzések közel 90 %-a különböző mértékű; mulasztási bírsággal zárult. Ezek alapján jogosan vonhatjuk le tapasztalatként, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettek jelentős hányada
- ismerethiányból, vagy szándékosan - nem, vagy csak felületesen teljesíti a termékdíj jogszabályok által megszabott kötelezettségeket
Sokszor tapasztalható, hogy a gazdálkodók a legalapvetőbb ismeretekkel sem rendelkeznek. A gazdálkodók, vagy számviteli szolgáltatással megbízott képviselőjük főként a csomagolás esetében gyakran teljesen félreértelmezik a kötelezetti köröket, és fel sem merül bennük, hogy esetleg érintettek lehetnek. Szintén számos gazdálkodó feledkezik meg arról, hogy a Közösségből behozott termékdíjköteles termékek esetén is kötelezettek közé tartoznak, mint első belföldi forgalomba hozók.

/Forrás: http://www.termekdijinfo.hu/




Csomagolás saját célú feljhasználása a csomagolás lebontásával

2010.05.18.   
Csomagolás termékkörrel már sok szakírás foglalkozott és várhatóan születik még néhány ebben a témakörben. Jelen cikk a csomagolás lebontásából fakadó kötelezettség keletkezést igyekszik bemutatni.

A szabályozással szemben régi elvárás volt a saját célú felhasználásnak a megfogalmazása. Ezen a területen sok kérdés merült fel és nagyon sok értelmezés, gondolat látott napvilágot. Ezeket igyekezett a jogszabály a vámhatóság konstruktív közremű;ködésével megfogalmazni.

A legtöbb kérdés csomagolás területén fogalmazódott meg, és nagyon sok érintett számára nem volt egyértelmű; a csomagolás saját célú felhasználásának legkézenfekvőbb esete, ezért is került külön megfogalmazásra a törvényben (A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 2.§ (6) bekezdésében). A kötelezett az első belföldi forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó. A saját célú felhasználáson belül a becsomagolt termék külföldről történő behozatala és kicsomagolása.

Külföldről árut hozz be a cég, ez jellemzően valamilyen csomagolásban történik. Például tejtermékeket (sajtot, joghurtot) hoz be Lengyelországból az X Kft. Vélhetően ebben az esetben továbbforgalmazási céllal történik a behozatal. Ennek megfelelően az X Kft. minden változtatás nélkül (ahogyan az áru beérkezik) tovább értékesíti azt Y Kft. áruházláncnak. Ebben az esetben X Kft. a magyarországi első forgalomba hozó és ezért a termékek (elsődleges vagy fogyasztói; másodlagos vagy gyű;jtő; harmadlagos vagy szállítói) csomagolása után termékdíj fizetési kötelezettsége keletkezik. Ez az alapeset, és nézzük a további lehetséges eseteket.

X Kft. a behozott árut kisebb tételekben értékesíti hazai áruházláncoknak és kisebb eladóegységeknek. Ennek érdekében a szállítói csomagolást lebontja és a vevőknek gyű;jtő csomagolásban értékesíti a terméket. Ebben az esetben csak jogelméletileg bonyolódik a helyzet, mivel X Kft. lesz a kötelezett. A kötelezettsége megegyezik a korábbi kötelezettségével azzal a különbséggel, hogy két jogcímen keletkezik a kötelezettség. Az előző esetben a Kft. az első belföldi forgalmazó, míg most a Kft. első belföldi forgalmazója a gyű;jtő és fogyasztói csomagolásnak, és a szállítói csomagolást nem értékesíti, mivel azt lebontja (a gyű;jtő és azon belül fogyasztói csomagolásban értékesíti az árut) és ez után a szállítói csomagolás után saját célú felhasználás jogcímen keletkezik termékdíjfizetési kötelezettsége.

Egyszerű;bb példával élve, például a Robogó Kft. motorkerékpárokat gyárt. A gyártáshoz alkatrészeket szerez be külföldről, amelyeket becsomagolva hoz be Magyarországra. A Kft. a csomagolást lebontja, és az alkatrészt beépíti a motorba. Az alkatrész csomagolása megszű;nik csomagolásként funkcionálni. Ugyanez történik az X Kft-nél is, de csak a szállítói csomagolással. Ezért keletkezik a szállítói csomagolás után saját célú felhasználás jogcímen termékdíjfizetési kötelezettség.

Nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettség a belföldi forgalomban beszerzett termékek csomagolásának lebontásából következően. A Robogó Kft. belföldön beszerzett alkatrészeinek csomagolása után annak első belföldi forgalmazója fizette meg a termékdíjat. Ez lehetet az alkatrész gyártója, aki az általa legyártott alkatrészt becsomagolva értékesíti, de lehet egy kereskedő is, aki külföldről behozta az alkatrést és Magyarországon forgalmazza.

Az X Kft. fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja eltérő, ha forgalomba hozatali jogcímen, és ha sajátcélú felhasználás jogcímen keletkezik a fizetési kötelezettség. Forgalomba hozatal esetén a számlán feltüntetett teljesítés napján, míg saját célú felhasználás esetén a költségként történő elszámolás napján keletkezik a fizetési kötelezettség.

Azon cégeknek, amelyeknek mindkét jogcímen keletkezik kötelezettségük, megfontolandó a készletre vétellel történő fizetési kötelezettség keletkezésének választása. Készletre vétel esetén a (behozatalhoz) készletre vételhez - egy dátumhoz - köthető a fizetési kötelezettség keletkezésének dátuma, így annak adminisztrációja egyszerű;södik.

/Forrás: http://www.termekdijinfo.hu/

Mezőgazdasági termelőtől átvállalt termékdíj-fizetési kötelezettség 

2010.02.28.  Borsányi-Bognár Levente 
Ebben a cikkben a mezőgazdasági termelőtől történő termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásának lehetőségeit és a vonatkozó szabályokat mutatom be.

Röviden összefoglalva a korábbi cikkek lényegét: annak a mezőgazdasági termelőnek, akinek az árbevétele nem haladta meg tárgyévet megelőző évben az 50 millió forintot, nem kell mást tennie (illetve nem tehet mást, hiszen ez kötelező előírásként került a törvénybe és nem lehetőségként),

  • mint bejelentkezik a vámhatóságnál (kér VPID számot, ha eddig ezt nem tette volna meg) és
  • a tárgyévet követő év március 31-ig befizeti a vámhatóság számlájára a rá vonatkozó átalány összegét.

A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásáról korábban több cikk is született, azok ismeretét alapnak tekintve nézzük meg a két átvállalási mód esetén (számlán vagy szerződéssel) hogyan alakulnak a mezőgazdasági termelő kötelezettségei?

Termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása számlán

A számlán átvállalás lényege, hogy az átvállaló a kötelezett helyébe lép és az alapeseti kötelezettnek a termékdíjas szabályozásban leírt termékdíjfizetési kötelezettségei megszű;nnek, azok átszállnak az átvállalóra. A mezőgazdasági termelő esetében a termékdíjfizetési kötelezettség

· a vámhatósághoz történő bejelentkezést és

· a befizetési kötelezettséget

foglalja magába.

Ez nem jelenti azt, hogy a számlán átvállalóra is csupán ezek a kötelezettségek vonatkoznának. A csomagolószer előállítás és a csomagolószer értékesítés, nem minősül mezőgazdasági tevékenységnek, ennél fogva kizárt, hogy e tevékenységek folytatója mezőgazdasági termelőnek minősüljön. Az előfordulhat, hogy egy mezőgazdasági termelő más tevékenységként csomagolószer gyártásával és/vagy értékesítésével is foglalkozik, azonban az átalányfizetési kötelezettség erre a mezőgazdasági termeléstől eltérő tevékenységre nem vonatkozik. így a számlán átvállaló az átvállalás tekintetében nem válik átalányfizetésre jogosulttá.

Fentiek alapján a mezőgazdasági termelő ebben az esetben a végeredmény tekintetében nem különbözik más kötelezettől, akitől számlán jogszerű;en átvállalták a termékdíj-fizetési kötelezettséget. A mezőgazdasági termelőnek - mint mindenki másnak, akitől számlán átvállalták a termékdíj-fizetési kötelezettséget - meg kell őriznie a számlákat oly módon, hogy egy vámhatósági ellenőrzés során be tudja mutatni azokat az ellenőröknek, igazolva ezzel, hogy a termékdíjfizetési kötelezettség alanya az átvállaló.

Termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása szerződéssel

Szerződéssel történő átvállalás esetén a helyzet már nem ilyen egyszerű;. Amennyiben felmerül a mezőgazdasági termelőben az igény, hogy átvállaltassa mással termékdíjfizetési kötelezettségét, ezzel az átvállalás intézményrendszerének szabályai vonatkoznak rá is. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mivel a szerződéssel történő átvállalás intézményrendszere az átvállalás lehetőségét feltételekhez köti.

Az átvállalás szerződés alapján jön létre, amelyet a vámhatóság nyilvántartásba vesz. Az átvállalási szerződés minimális adattartalmát jogszabály rögzíti. A környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Kormányrendelet kimondja, hogy a szerződésnek

            a) a szerződő felek adatait (VPID szám, GLN szám),

            b) a termék KT kódját, vámtarifaszámát (kivéve csomagolás esetében),

            c) az átvállalás időszakának, illetve kezdő időpontjának meghatározását, és

            d) az átvállalás típusát (export, bérgyártás, termelői szerveződés, hasznosítást koordináló szervezet)

tartalmaznia kell.

Mindezekből következik, hogy bár a mezőgazdasági termelőnek alapesetben az átalányfizetési kötelezettség teljesítéséhez nem kell rendelkeznie GLN számmal, azonban az átvállalási szerződés megkötéséhez ez szükséges, továbbá azonosítania kell termékdíjköteles termékeit (csomagolás, gumiabroncs, stb.) Az azonosításon túlmenően nyilvántartást is kell vezetnie, hiszen az adott egységre vonatkozó átvállalás tényét igazolni kell tudnia, hogy mely termékdíjköteles termék(ek)ből, mennyi esetében szállt át a termékdíj-fizetési kötelezettség szerződéssel az átvállalóra?

A szerződéssel - vagy számlán - átvállaló nem válik mezőgazdasági termelővé a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásának eredményeként, ezért a termékdíjfizetési kötelezettség általános szabályai vonatkoznak rá.

összefoglalva elmondható, hogy a mezőgazdasági termelőtől szerződéssel átvállalt termékdíj-fizetési kötelezettség esetén, a mezőgazdasági termelő megkülönböztetett alanyisága megszű;nik és ugyanazok a kötelezettségek hárulnak az átvállalóra és az eredeti kötelezettre, mint bármely más szerződéses átvállalóra és eredeti kötelezettre, akitől szerződéssel vállalták át a termékdíj-fizetési kötelezettséget.

/Forrás: http://www.termekdijinfo.hu/

Borászok átalány termékdíj fizetése

A környezetvédelmi termékdíjról, valamint egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. LVI. törvény (a továbbiakban Kt.) 2010. január 1-jétől hatályba lépő 5/F. § - a bevezeti az úgynevezett termékdíj-átalány fizetés fogalmát, amely lehetőség a jogszabály értelmében a mezőgazdasági termelőket illeti. Számos fórumon felmerült már a kérdés, hogy a borászok mezőgazdasági termelőnek minősülnek-e? Ennek megítéléséhez több fogalom együttes értelmezése szükséges, melyeket a Kt. 5/F.§ által is meghivatkozott, közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK Tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet), valamint a Rendelet által meghivatkozott Római Szerződés tartalmaz.

1. Mezőgazdasági termelő fogalma, [Rendelet 2. cikk a) pont] mely szerint:

"mezőgazdasági termelő: olyan természetes, vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja - tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjának nemzeti jog szerinti jogállására - akinek, illetve amelynek a gazdasága a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat."

A meghatározásból két elem ragadható ki: egyrészt a gazdaságnak (egy adott mezőgazdasági termelő által vezetett és egyazon tagállam területén található termelőegységek összessége) a Közösség területén kell lennie, másrészt azon mezőgazdasági tevékenységet kell végezni.

Fontos! A mezőgazdasági termelő jogalanyisága tekintetében a Rendelet megkötést nem tartalmaz, az mind természetes, mind jogi személy lehet.

Következő lépésben tehát meg kell határozni, mit tekint a Rendelet mezőgazdasági tevékenységnek? [Rendelet 2. cikk c) pontja]

2. Mezőgazdasági tevékenység:

"mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását a 6. cikkben meghatározottak szerint".

E meghatározásból azonban ismét egy másik fogalom definiálásának szükségességessége következik, mit tekint a Rendelet mezőgazdasági terméknek? [Rendelet 2. cikk f) pontja]

3. Mezőgazdasági termékek:

"a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, a halászati termékek kivételével, valamint a gyapot".

Ahhoz tehát, hogy eredeti kérdésünkre választ kapjunk, a Római Szerződés I. számú mellékletében felsorolt termékek ismerete szükséges.

A Római Szerződés I. számú melléklete felsorolja azon termékeket, amelyek mezőgazdasági termékeknek minősülnek. Ezek között a következő található:

"22. áRUCSOPORT

22.05 Friss szőlőből készült bor, szőlőmust alkohol hozzáadásával lefojtva

22.07 Más erjesztett italok (például almabor, körtebor és mézbor)"

A vonatkozó jogszabályok meghatározásaiból tehát végeredményben a következő megállapításra juthatunk:

A bor

  • mezőgazdasági terméknek minősül,
  • a bortermelés mezőgazdasági tevékenységnek,

tehát, amennyiben a borász (legyen az akár természetes, akár jogi személy) gazdasága a Közösség területén található, azon mezőgazdasági tevékenységet folytat, a környezetvédelmi termékdíj tekintetében rá a termékdíj-átalány fizetés szabályai alkalmazandók.

/Forrás: http://www.termekdijinfo.hu/

© Unibrillant-Adatszolgáltató Kft 2004